Az éjszaka közepén nagy köhögésre ébredtek. Halljátok, hogy Harry szobája felől jön.
- Harry mi a baj? - mentek be Louisszal.
- Nagyon fázok és nem érzem jól magam.
- Nem vagy lázas? Hozok egy lázmérőt - mondja Louis majd kiviharzik a szobából.
- Harry nem lehetsz beteg. Holnap lesz a turné a rajongók számítanak rád - mondod neki.
- Nem leszek beteg.
Louis beér a lázmérővel és belenyomja Harry szájába. A nagy sürgés-forgásban felébredtek a többiek is és ők is átjöttek Harry szobájába.
- Hát itt meg mi folyik? - kérdezi Niall.
- Harry lázas - mondja Louis mikor kiveszi Harry szájából a lázmérőt.
- Micsoda? Akkor holnap hogy fog jönni? - aggódik Zayn.
- Így sajnos sehogy - válaszol Liam. Ti csak néztek rá majd Harryre.
- Mondjátok meg a rajongóknak, hogy puszilom őket és sajnálom, hogy nem tudtam elmenni - mondja mély, rekedtes hangján.
- Rendben. De akkor mi most vissza megyünk aludni - mondja kómásan Niall. Ti is visszamentek a szobába és elalszotok. Reggel felébredsz te is Louis ébresztőjére. Lementek reggelizni és kikiséred a srácokat a reptérre.
- Sziasztok vigyázzatok magatokra - ölelsz meg mindenkit sorba.
- Szeretlek - súgja Louis, mikor őt öleled.
- Én is és nagyon fogsz hiányozni - majd megcsókolod. Mikor elmentek te visszamész még megnézni Harryt. Felmész a szobájába és ő még mindig ágyban van.
- Jaj Harry úgy sajnálom.
- Én is. De a rajongóknak küldtem vidóüzenetet, hogy nagyon sajnálom és hogy szeretem őket.
- Biztos meg fogják érteni. Hozok neked fel meleg teát oké?
- Oké köszi.
Lemész a konyhába, amikor anyukád hív telefonon.
- Szia anya - veszed föl.
- Szia. Hol vagy? Úgy tudom, a fiúk már rég elmentek.
- Igen, de Harry beteg lett és ma itt maradok őt ápolni.
- Egész nap?
- Igen. Tudod ő is minden nap meglátogatott, amikor nekem el volt törve a lábam.
- Igaz. Akkor maradj csak. És el ne kapd a betegséget. Szia.
- Oké szia.
Eközben elkészült a tea és felviszed Harrynek.
- Tessék - nyújtod át neki.
- Köszönöm. Nem is tudom, mi lenne velem nélküled.
Rámosolyogsz Harryre majd leülsz a szobájában lévő kanapéra.
- És tudod már, hogy mit fogsz csinálni itt betegen?
- Hát gondoltam majd te szórakoztatsz - mosolyog.
- Nem vagyok valami nagy szórakoztató művész.
- Ugyan már! Louis Tomlinsonnal jársz, biztosan rád ragadt belőle valami.
- Hát.... Nem tudom. Na mindegy, akkor beszélgessünk.
- Most is azt csináljuk - mondja Harry majd mindketten nevetni kezdtek. Megitta a teát és letette az éjjeli szekrényére.
- Nem nézünk tévét? Nem sokára mutatják a gyülekezetet a stadion előtt, ahol koncertezni fognak.
- Nézzük meg - mondod. Harry bekapcsolja a tévét és már mutatják is a sok rajongót. Rengeteg 'I Love Louis'-os táblát látsz, amitől egy kicsit megijedsz, de eszedbe jut, amit a nagymamád mondott és megnyugszol. Egy kis idő után azt veszed észre, hogy Harry elaludt. Lemész a konyhába és pakolászol. Néhány óra múlva jön le egy szál boxerben.
- Harry megőrültél?! Még jobban beteg leszel!
- Már semmi bajom. A tea amit adtál gyógyító erejű volt.
- És semmi bajod? - fogod meg a homlokát.
- Semmi - mondja és látod rajta, hogy már teljesen jól van.
- Nem baj, de attól még feküdj vissza, nehogy visszabetegedjél.
- Nem fogok hidd el - mosolyog rád.
- Hát akkor rám itt már nincs is szükség - mondod és indulnál ki, de Harry megfogja a kezed.
- De attól még a társaságod jól jönne. Tudod, nem szeretek egyedül lenni.
- Hát... oké... végülis nekem sincs jobb dolgom.
Leültök a nappaliba és beszélgettek. Amikor Harry egyszer csak azt mondja:
- Gyönyörű szemed van.
- Köszi - mondod és kicsit szégyenlősen lenézel a földre. Harry megfogja az ajkad és maga felé fordítja majd forrón megcsókol.
- Harry mit művelünk?! - kapsz észbe.
- Szerintem semmi olyat, amit ne akarnánk - és megint megcsókol. Próbálnál tiltakozni, de nem megy. Azért is, mert Harry magához szorít meg azért is, mert túl jól csókol. Ekkor hirtelen észbe kapsz és kirohansz a házból. Majd mikor bemész hozzátok a nagymamád megkérdezi:
- Na mi újság van Harryvel?
- Micsoda? Miből gondolod, hogy van valami?!
- Úgy tudtam, hogy beteg.
- Ja.. - nyugszol meg és megfogod a fejed - igen. Azóta már jobban van - és felrohansz a szobádba.