One direction world

A találkozás

A nevem Laurel, Angliában, Londonban élek a szüleimmel. Nagyon szeretek itt lakni. A város egyik legszuperebb egyetemére járok, az unokahúgommal Kimberrel és a legjobb barátnőmmel, Bellaval. Ők mániákus One Direction rajongók, ahogy a környezetünkben a többi lány is.

Néha szeretek egyedül lenni. Csak én. Ez történt most is...

Péntek délután van, a szüleim dolgoznak. Kimber és Bella tanulnak. Mivel én a tanulással már rég végeztem, arra gondoltam, hogy kimegyek a házunkhoz közeli parkba. Nagyon jó az idő, tehát ennek semmi akadálya nem volt. Felvettem a kedvenc kék toppom, a fekete rövidgatyám, és a kék tornacsukám. A vállamra akasztottam az oldaltáskám, benne a fontosabb dolgokkal. Pl: könyv, telefon..stb.
Elindultam. Útközben vettem, egy jó nagyadag fagyit is.
Végre kiértem a parkba, ahol leültem a kedven helyemre. Ez egy pad volt, sokkal távolabb a többitől, és bokrok vették körül. Láttam több fiatal párt is kézen fogva. Eszembe jutottak a régi szép idők, amikor még éni s boldog szerelmes voltam. De annak már régen vége van! Soha többet nem leszek szerelmes, engem még egyszer nem ver át senki! Miközben a múlton rágódtam, észre sem vettem, hogy leült mellém valaki. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon.
-Mi a baj? - kérdezte az idegen.
-Semmi. - feleltem.
-De van valami biztosan. Az ember nem sír ok nélkül.
Az idegen letörölte a könnycseppet az arcomról. Ránéztem. Gyönyörű zöld szeme volt.
-Hogy hínak? - kérdeztem.
-Harrynek. Téged?
-Laurel vagyok.-feleltem mosolyogva.
-NA ezt már szeretem. - mondta - Egy ilyen gyönyörű lény ne itassa az egereket, egy ilyen szép napon!
-Na és mit keresel itt? Még soha nem láttalak erre. - váltottam témát, mert kínosnak éreztem, hogy egy srác dicsérget.
-Egyedül létre vágytam. Mindig kijövök ide, ha úgy érzem gondolkodnom kell.
-Én is. Nem is tudom, hogy miért, de ez a hely megnyugtat. Olyan békés és gondtalan.
Válaszul Harry csak mosolygott.
-Mi az? - kérdeztem nevetve.
A választ már nem hallottam, mert a park hangszóróiból zene szólt. Leona Lewistől a Bleeding Love.
-Imádom ezt a számot! - kiáltottam.
Harry elősször rám nézett, majd elmosolyodott. Felállt, és odanyújtotta nekem a kezét, hogy táncoljunk. Hát amit mi leműveltünk, az elképesztő volt. A szám végén, röhögve ültünk vissza a padra.
-Nagyon jól táncolsz. - mondta Harry
-Már régen abbahagytam.
-De miért? - kérdezte.
-Tudod, a volt barátommal együtt jelentkeztünk egy tánc iskolába. Ott megismert egy lányt akivel megcsalt. Amikor ezt megtudtam, szakítani akartam vele, de ő nem engedte. Táncpróba után bevitt az öltözőbe és meg akart erőszakolni. Ha a tánctanár nem lépett volna be, akkor nem tudom, hogy mi történt volna...
Harry nem szólt semmit, csak a földet bámulta.
-Undorodsz tőlem igaz? - kérdeztem szomorúan.
-Nem dehogyis! Attól a féregtől undorodok aki ezt tette veled! - mondta Harry meglepően idegesen.
Egy pár percig néma csendben ültünk, ami kezdett kínossá válni.
-Mutatok neked valamit, de ígérd meg, hogy nyugton maradsz! - kérte tőlem.
-Rendben, de miről van szó?! - kérdeztem de nem kaptam választ.
Harry felállt és körülnézett. Nem tudom, hogy mit nézett, mert távol voltunk az emberektől. Jelenleg nem járt arra senki. Leült vissza mellém, majd levette a sapkáját és letörölte magáról a sminket. Nem hittem a szememnek! Harry Styles ült mellettem, teljes életnagyságban. Szólni nem bírtam a döbbenettől, ami nálam igen ritka csoda. Végül Harry törte meg a csöndet.
-Azt hittem, hogy talán rajongó vagy, ezért nem mondtam el az igazat, arról, hogy ki is vagyok valójában.
-Hát ez nem volt szép tőled. - mondtam Harrynek, majd felálltam, hogy elinduljak haza, de megállított.
-Ne haragudj, de  nem kockáztathattam.
-Csak szórakoztál velem. Én őszinte voltam hozzád! - feleltem ingerülten, és elindultam haza.
Harry nem jött utánam.


Amikor hazaértem, már meleg vacsorával vártak anyuék. Gyorsan megettem, és felrohantam a szobámba. Lefürödtem, majd bekapcsoltam a laptoppom. Felmentem a facebookra, és szinte egyszerre írt rám Kimber és Bella.
Bella: Laurel, mikor találkoztál te Harry Stylessal? :O
Kimber: Mikor találkoztál te Harryvel, drágám? O.o
Elmeséltem neki, hogy mi történt.
Kimber: Akkor már értem Harry Twitter üzenetét.
Én: Milyen üzenetét?!
Bella: Ezt írta ki Harry Twitterre: Én még soha életemben nem találkoztam ilyen lánnyal. Nagyon sajnálom Laurel azt ami ma történt, teljesen igazad volt.
                                                Remélem, meg tudsz bocsájtani nekem.

Válaszolni, már nem volt kedvem a lányok faggatózásaira. Csak jöttek az általuk megszokott kérdések.
Bella: Hogy merted ott hagyni Harryt?
Kimber: Jaj, nővérkém, elment az eszed?!

Mivel hamar ki tudtak hozni a sodromból kiborultam. Kijelentkeztem, és elmentem aludni.

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat